OROSZLÁNHŰSÉG

Krátky popis:

Joy Adamson könyvének eredeti angol példányában a címlap hátoldalán a következő meglepő tudósítással találkozik az olvasó: „Első kiadás: 1960 márciusában; második kiadás: 1960 áprilisában; harmadik kiadás: 1960 áprilisában... ” és mivel nem akarjuk elismételni a számsort és a naptárt, csak a végét idézzük a sorozatnak nyolcadik kiadás: 1960 szeptemberében. " Mi a titka ennek a hallatlan népszerűségnek? Mi magyarázza, hogy a könyv hét hónap alatt nyolc kiadást élt meg (s azóta valószínűleg még többet is) a közmondásosan nem könnyen lelkesülő „hidegvérű” angol nagyközönség körében? Joy Adamson könyve maga ad választ a kérdésekre.

Maga a történet sem köznapi. A szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon -félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből - lelövi három alig néhány napos oroszlánkölyök anyját. A kölyköket természetesen felkutatja és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik.

A harmadikat, a legkisebbet és leggyengébbet, Elzát, a házaspár felneveli. A kis oroszlánnal egész addigi életrendjük átalakul: mindenüvé viszik magukkal, hivatalos vadászútjaikra, szabadságuk idején a tengerhez... Az idő múlásával a kis oroszlán természetesen kifejlett, tökéletes példánnyá növekszik. Mit tegyenek vele? Bár eredetileg Elzát is állatkertbe szánták, mégis úgy döntenek, hogy Afrikában tartják. A vadon ugyan rendszerint elpusztítja az emberi környezetben felnövekedett ragadozót, de Elza félig-meddig mégiscsak természetes környezetben nevelődött. A vadászati főfelügyelő és felesége nekivág a szokatlan kísérletnek: „visszavadítani" neveltjüket, s nem utolsó sorban „férjhezadni” őt. S mindezt, a kedves epizódok sorozatát, a nagy és izgató kísérletet annyi bájjal közvetíti az írónő (aki pedig nem hivatásos tollforgató), hogy valóban nem tudjuk letenni ezt a változatos és színes írást, melynek végén a hűséges Elzát és körülötte forgolódó embereket, fehéreket és feketéket, egy aránt szívébe zárja az olvasó. A százegynéhány ragyogó, részben színes fényképpel illusztrált könyvet Tildy Zoltán gördülékeny fordításában, Széchenyi Zsigmond ismert vadász és Afrika-kutató bevezetésével adja át az olvasónak a Gondolat Könyvkiadó.